Pergamoni gyülekezet
Kr.e. 281 körül alapították, és az Attalidák uralták Kr. e. 133-ig amikor Róma örökölte II. Attalosz halálát követően. Gazdag város, ezért meg tudták védeni magukat a keleti támadásoktól. Kulturális központ is volt, a nagy könyvtárban 200.000 (a kor legnagyobb könyvtárában, az Alexandriai könyvtárban 300.000 könyv (papirusz) volt) könyvet őriztek. Kr. e 200 után kecske és juhbőrre írtak, mert elfogyott a papirusz, ez a településről a pergamón nevet kapta.
A településnek gyógyfürdői is voltak, melyek a görög világ második legjelentősebb gyógyhelyévé tették.
Jellemző volt a helyre a szinkretista vallásosság, azaz több vallási irányzat jelenléte, keveredése. 1) Erős császárkultusz jellemezte, az itt élőknek is részt kellett venni az egységes császárimádatban. Kr.e. 29-be Augusztusznak emeltek szentélyt, majd a többi császárnak is. 2) keletről menekült káldeus papok a Kübelé-kultuszt (termékenység istenség) honosították meg, ami elfogadott rítus lett a római állam szemében is. 3) Görög istenségek jelenléte szerte a városban. Legnagyobb a város fölé magasodó monumentális Zeusz-oltár volt.
Ezért is írja nekik Jézus, hogy nála van a kétélű kard (tudás, ismeret, ítélet). Bátorítja őket, hogy tudja hol van a lakhelyük, vagyis tisztába van a város különleges helyzetével, azzal a légkörrel ami ezt körülveszi. A ’Sátán trónusa’ jelentheti a Zeus oltárt vagy magát a Római Birodalmat, mert mindegyik valami Istenellenes szellemiségre utal. Bár ragaszkodnak az Úr nevéhez (az eredetiben ragaszkodni = nagyon erősen megkaparintani) a kísértés mégis az, hogy nem tartják meg a hitet tisztán. A 13. versben szó van a kor ismert mártírjáról Antipászról (nevének jelentése minden ellen, minden helyett), ami azt jelenti, hogy a Krisztus melletti kitartásuk áldozattal akár – mint a jelen eset bizonyítja – halállal is járhat. Mindenhol ellenség veszik körül őket és Istennel ellentétes tanok. Említi a 14. vers Bálám tanításának térnyerését, de egyenlőre még megoldható „kis probléma”-ként említi. A gyülekezet a külső erőkkel szemben ellenálló volt, viszont ez a harc felemésztette ereje nagy részét. Ezért is volt az, hogy a Sátán gyülekezet romboló belső munkáját nem vették észre, és a bálványáldozati szertartásokhoz, a pogány szokásokhoz liberálisabb hozzáállás alakult ki. De óvakodni kell az összemosástól (az Isten szerint igaz és a hamis dolgok összekeverésétől). Jézus azt mondja, hogy ha ők nem harcolnak a nikolaita tanok ellen, hát majd Ő maga fog. (16.vers) Nem érezte át a pergamoni gyülekezet a Kollektív gyülekezeten belüli kollektív felelősségvállalás fontosságát.
Megjelenik a manna kép (17. vers), ami itt nem fizikai ételt jelent, hanem lelkit, amiről a világ nem tud. A fehér kövecskék jelentése lehet: 1) bírói szavazásnál az ártatlanság jelzésére szolgál 2) új nevet kap a rabszolga, ha felszabadul. Az új név pedig annak az új neve aki kapja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése