Jelenések könyve (7) - 2. fejezet 18-29

Thiatíra

Valószínűleg a thiatirai gyülekezet a legkisebb, az összes gyülekezet közül, mégis hozzáju szól a leghosszabb levél.
A város kereskedelmi utaknál épült. Római csapatokat szállásolt el itt, akik a 60km-re Dél-Keletre elhelyezkedő fővárost (Pergamon) védték.
Jelentős kereskedő és ipari város (kőműves, vászonkészítő, fazekas), így majdnem mindenki az iparban dolgozott. Abban az időben a céhekbe tömörült iparosok találkozói egyben vallási találkozók is voltak, mivel minden foglalkozásnak voltak „védelmezői”, istenei, akiktől a céh működése „függött”. Ezért aki megtért annak ellehetetlenedett az élete (aki nem állt be a sorba követni ezeket a különböző hamis vallásokat, eszmerendszereket ami a céheken belül uralkodott), mivel elvesztették a munkájukat, a megélhetésüket az ilyen emberek.
Nem tudni ki alapította ezt a gyülekezetet. Talán Lídia (Csel 16:14) a bíborárus lehetett az alapító és a bíborkészítők körében terjedt el. Vagy Pál alapította mikor Efézusban volt.
Mint a város, mint a gyülekezet gazdagok voltak. Belső vívódásaikkal küzdöttek inkább, külső üldözésekkel kevésbé. Ez, a világgal való megalkuvásukból következett. Jézus tűz tekintete itt is arra utal, hogy felszínre kerülnek a dolgok; nincs amiről Ő ne tudna. Lába a stabilitást fejezi ki és utalhat még az ítéletre (eltaposás, fenyegető jelenlét). Zsoltár 2/7-9: „Kihirdetem az ÚR végzését. Ezt mondta nekem: Az én fiam vagy! Fiammá fogadtalak ma téged! Kérd tőlem, és neked adom örökségül a népeket, birtokul a földkerekséget. Összetöröd őket vasvesszővel, szétzúzod, mint a cserépedényt!”
Jézus a következőket tudja róluk (19.vers): szeretet (ezt a cselekedeteikből lehet meglátni), szolgálat, állhatatosság ( hosszú távra rendezkedtek be). Ez a gyülekezet „frissen tartja a Krisztus-élményt”, az első szeretet. Krisztus nem csak a rosszat teszi szóvá, örömét leli benne ha jó dolgokat cselekszünk. De a dicsérő szavak után jön a feddés is. Jézabel nem akar megtérni a paráznaságából. Jázabel a hamis vallásosság elrettentő példája a zsidóság körében (1Kir 16:30-33), így itt is ilyen formán olvashatunk róla, nem mint egy akkor élt Jézabel nevű személyről. Azt mondja Jézus, hogy a gyülekezet többsége eltűri, a kisebbség meg nem tud tenni ellene. Jezabel tanítása amivel sokakat félrevezetett valószínűleg valamilyen liberális tanítás lehetet. Feszegették a határokat, hogy Isten mit tűr még el. A fő probléma, hogy Jezabel nem akar megtérni. 21-25. vers fenyegetés: „pedig adtam neki időt, hogy megtérjen, de nem akar megtérni paráznaságából. Íme, betegágyba vetem őt, és a vele paráználkodókat nagy nyomorúságba, ha meg nem térnek cselekedeteikből;gyermekeit pedig megölöm döghalállal, és megtudja valamennyi gyülekezet, hogy én vagyok a vesék és a szívek vizsgálója, és megfizetek mindnyájatoknak cselekedeteitek szerint. Nektek pedig, a többi thiatirainak, akik nem fogadjátok el azt a tanítást, akik nem ismertétek meg a Sátán mélységeit - amint azt nevezik -, ezt mondom: nem vetek rátok más terhet,de amitek van, azt tartsátok meg, amíg eljövök.” Figyelmeztetés: 3 részre osztja a hallgatókat: követők, belső kör, kisebbség. Paráznaságaikat visszájára fordítja Isten ( ez az félrevezetettekhez szól, akiknek még van visszaút). A belső kör embereire a döghalál vár. Hasonló képet tár elénk a 18. rész 11. versétől az Ige: „A föld kereskedői is sírnak és gyászolnak miatta, mert áruikat senki sem vásárolja többé: az aranyat és ezüstöt, a drágakövet és gyöngyöt, a gyolcsot és bíbort, a selyem- és skarlátárukat, a különféle tujafákat és elefántcsont-tárgyakat, a különféle nemes fából vagy ércből, vasból és márványból készült eszközöket,a fahéjat, balzsamot, füstölőszereket, a kenőcsöket és tömjént, a bort és olajat, a finomlisztet és gabonát, a barmokat és juhokat, a lovakat és kocsikat, a rabszolgákat és emberi lelkeket. A haszon, amelyre lelked vágyott, eltűnt előled, minden bőség és pompa elpusztult körülötted, és ezek soha többé nem lesznek találhatók sehol. Akik ezekkel kereskedtek, és ezekből gazdagodtak meg, gyötrelmétől félve távol megállnak, sírnak, gyászolnak,és így szólnak: Jaj, jaj a nagy városnak, amely gyolcsba, bíborba és skarlátba volt öltözve, arannyal, drágakővel és gyönggyel volt ékesítve, mert egyetlen óra alatt pusztult el ekkora gazdagság!”
A tartsátok meg amitek van arra utál, hogy a fejlődő ágat tartsák meg, ne legyenek restek.
Mit jelenthet az Isten mélysége? A válasz a következő Igerészben rejlik (1Kor. 2:10): „Nekünk pedig kinyilatkoztatta Isten a Lélek által; mert a Lélek mindent megvizsgál, még Isten mélységeit is. Mert ki ismerheti meg az emberek közül azt, ami az emberben van? Egyedül az emberi lélek, amely benne lakik. Ugyanígy azt sem ismerheti senki, ami Istenben van, csak Isten Lelke.”
A Hajnalcsillag az örök élet és a feltámadás jelképe és Jézus ígéretéé (28. vers). Erről olvashatunk Mózes 4. könyvében (24:17): „Látom őt, de nem most, szemlélem, de nem közel. Csillag jön fel Jákóbból, királyi pálca támad Izráelből. Bezúzza Móáb halántékát és Sét összes fiainak a koponyáját.” Ez az ígéret azé aki győz, aki mindvégig kitart. Római levél (12:9-17): „A szeretet ne legyen képmutató. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz,a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők,a szolgálatkészségben fáradhatatlanok, a lélekben buzgók: az Úrnak szolgáljatok. A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak. A szentekkel vállaljatok közösséget szükségeikben, gyakoroljátok a vendégszeretetet. Áldjátok azokat, akik üldöznek titeket; áldjátok és ne átkozzátok. Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal. Egymással egyetértésben legyetek, ne legyetek nagyratörők, hanem az alázatosakhoz tartsátok magatokat. Ne legyetek bölcsek önmagatok szerint. Ne fizessetek senkinek rosszal a rosszért. Arra legyen gondotok, ami minden ember szemében jó.” Aki ezek szerint él, akik nem hódolnak be más tanoknak, azok csak Istenéi.

Balczó András gondolatai

További részek megtekinthetőek a Youtube.com-on.

Jelenések könyve (6) - 2. fejezet 12-17

Pergamoni gyülekezet

Kr.e. 281 körül alapították, és az Attalidák uralták Kr. e. 133-ig amikor Róma örökölte II. Attalosz halálát követően. Gazdag város, ezért meg tudták védeni magukat a keleti támadásoktól. Kulturális központ is volt, a nagy könyvtárban 200.000 (a kor legnagyobb könyvtárában, az Alexandriai könyvtárban 300.000 könyv (papirusz) volt) könyvet őriztek. Kr. e 200 után kecske és juhbőrre írtak, mert elfogyott a papirusz, ez a településről a pergamón nevet kapta.

A településnek gyógyfürdői is voltak, melyek a görög világ második legjelentősebb gyógyhelyévé tették.

Jellemző volt a helyre a szinkretista vallásosság, azaz több vallási irányzat jelenléte, keveredése. 1) Erős császárkultusz jellemezte, az itt élőknek is részt kellett venni az egységes császárimádatban. Kr.e. 29-be Augusztusznak emeltek szentélyt, majd a többi császárnak is. 2) keletről menekült káldeus papok a Kübelé-kultuszt (termékenység istenség) honosították meg, ami elfogadott rítus lett a római állam szemében is. 3) Görög istenségek jelenléte szerte a városban. Legnagyobb a város fölé magasodó monumentális Zeusz-oltár volt.

Ezért is írja nekik Jézus, hogy nála van a kétélű kard (tudás, ismeret, ítélet). Bátorítja őket, hogy tudja hol van a lakhelyük, vagyis tisztába van a város különleges helyzetével, azzal a légkörrel ami ezt körülveszi. A ’Sátán trónusa’ jelentheti a Zeus oltárt vagy magát a Római Birodalmat, mert mindegyik valami Istenellenes szellemiségre utal. Bár ragaszkodnak az Úr nevéhez (az eredetiben ragaszkodni = nagyon erősen megkaparintani) a kísértés mégis az, hogy nem tartják meg a hitet tisztán. A 13. versben szó van a kor ismert mártírjáról Antipászról (nevének jelentése minden ellen, minden helyett), ami azt jelenti, hogy a Krisztus melletti kitartásuk áldozattal akár – mint a jelen eset bizonyítja – halállal is járhat. Mindenhol ellenség veszik körül őket és Istennel ellentétes tanok. Említi a 14. vers Bálám tanításának térnyerését, de egyenlőre még megoldható „kis probléma”-ként említi. A gyülekezet a külső erőkkel szemben ellenálló volt, viszont ez a harc felemésztette ereje nagy részét. Ezért is volt az, hogy a Sátán gyülekezet romboló belső munkáját nem vették észre, és a bálványáldozati szertartásokhoz, a pogány szokásokhoz liberálisabb hozzáállás alakult ki. De óvakodni kell az összemosástól (az Isten szerint igaz és a hamis dolgok összekeverésétől). Jézus azt mondja, hogy ha ők nem harcolnak a nikolaita tanok ellen, hát majd Ő maga fog. (16.vers) Nem érezte át a pergamoni gyülekezet a Kollektív gyülekezeten belüli kollektív felelősségvállalás fontosságát.

Megjelenik a manna kép (17. vers), ami itt nem fizikai ételt jelent, hanem lelkit, amiről a világ nem tud. A fehér kövecskék jelentése lehet: 1) bírói szavazásnál az ártatlanság jelzésére szolgál 2) új nevet kap a rabszolga, ha felszabadul. Az új név pedig annak az új neve aki kapja.