2009. augusztus 13., csütörtök

Jelenések könyve (7) - 2. fejezet 18-29


Thiatíra

Valószínűleg a thiatirai gyülekezet a legkisebb, az összes gyülekezet közül, mégis hozzáju szól a leghosszabb levél.
A város kereskedelmi utaknál épült. Római csapatokat szállásolt el itt, akik a 60km-re Dél-Keletre elhelyezkedő fővárost (Pergamon) védték.
Jelentős kereskedő és ipari város (kőműves, vászonkészítő, fazekas), így majdnem mindenki az iparban dolgozott. Abban az időben a céhekbe tömörült iparosok találkozói egyben vallási találkozók is voltak, mivel minden foglalkozásnak voltak „védelmezői”, istenei, akiktől a céh működése „függött”. Ezért aki megtért annak ellehetetlenedett az élete (aki nem állt be a sorba követni ezeket a különböző hamis vallásokat, eszmerendszereket ami a céheken belül uralkodott), mivel elvesztették a munkájukat, a megélhetésüket az ilyen emberek.
Nem tudni ki alapította ezt a gyülekezetet. Talán Lídia (Csel 16:14) a bíborárus lehetett az alapító és a bíborkészítők körében terjedt el. Vagy Pál alapította mikor Efézusban volt.
Mint a város, mint a gyülekezet gazdagok voltak. Belső vívódásaikkal küzdöttek inkább, külső üldözésekkel kevésbé. Ez, a világgal való megalkuvásukból következett. Jézus tűz tekintete itt is arra utal, hogy felszínre kerülnek a dolgok; nincs amiről Ő ne tudna. Lába a stabilitást fejezi ki és utalhat még az ítéletre (eltaposás, fenyegető jelenlét). Zsoltár 2/7-9: „Kihirdetem az ÚR végzését. Ezt mondta nekem: Az én fiam vagy! Fiammá fogadtalak ma téged! Kérd tőlem, és neked adom örökségül a népeket, birtokul a földkerekséget. Összetöröd őket vasvesszővel, szétzúzod, mint a cserépedényt!”
Jézus a következőket tudja róluk (19.vers): szeretet (ezt a cselekedeteikből lehet meglátni), szolgálat, állhatatosság ( hosszú távra rendezkedtek be). Ez a gyülekezet „frissen tartja a Krisztus-élményt”, az első szeretet. Krisztus nem csak a rosszat teszi szóvá, örömét leli benne ha jó dolgokat cselekszünk. De a dicsérő szavak után jön a feddés is. Jézabel nem akar megtérni a paráznaságából. Jázabel a hamis vallásosság elrettentő példája a zsidóság körében (1Kir 16:30-33), így itt is ilyen formán olvashatunk róla, nem mint egy akkor élt Jézabel nevű személyről. Azt mondja Jézus, hogy a gyülekezet többsége eltűri, a kisebbség meg nem tud tenni ellene. Jezabel tanítása amivel sokakat félrevezetett valószínűleg valamilyen liberális tanítás lehetet. Feszegették a határokat, hogy Isten mit tűr még el. A fő probléma, hogy Jezabel nem akar megtérni. 21-25. vers fenyegetés: „pedig adtam neki időt, hogy megtérjen, de nem akar megtérni paráznaságából. Íme, betegágyba vetem őt, és a vele paráználkodókat nagy nyomorúságba, ha meg nem térnek cselekedeteikből;gyermekeit pedig megölöm döghalállal, és megtudja valamennyi gyülekezet, hogy én vagyok a vesék és a szívek vizsgálója, és megfizetek mindnyájatoknak cselekedeteitek szerint. Nektek pedig, a többi thiatirainak, akik nem fogadjátok el azt a tanítást, akik nem ismertétek meg a Sátán mélységeit - amint azt nevezik -, ezt mondom: nem vetek rátok más terhet,de amitek van, azt tartsátok meg, amíg eljövök.” Figyelmeztetés: 3 részre osztja a hallgatókat: követők, belső kör, kisebbség. Paráznaságaikat visszájára fordítja Isten ( ez az félrevezetettekhez szól, akiknek még van visszaút). A belső kör embereire a döghalál vár. Hasonló képet tár elénk a 18. rész 11. versétől az Ige: „A föld kereskedői is sírnak és gyászolnak miatta, mert áruikat senki sem vásárolja többé: az aranyat és ezüstöt, a drágakövet és gyöngyöt, a gyolcsot és bíbort, a selyem- és skarlátárukat, a különféle tujafákat és elefántcsont-tárgyakat, a különféle nemes fából vagy ércből, vasból és márványból készült eszközöket,a fahéjat, balzsamot, füstölőszereket, a kenőcsöket és tömjént, a bort és olajat, a finomlisztet és gabonát, a barmokat és juhokat, a lovakat és kocsikat, a rabszolgákat és emberi lelkeket. A haszon, amelyre lelked vágyott, eltűnt előled, minden bőség és pompa elpusztult körülötted, és ezek soha többé nem lesznek találhatók sehol. Akik ezekkel kereskedtek, és ezekből gazdagodtak meg, gyötrelmétől félve távol megállnak, sírnak, gyászolnak,és így szólnak: Jaj, jaj a nagy városnak, amely gyolcsba, bíborba és skarlátba volt öltözve, arannyal, drágakővel és gyönggyel volt ékesítve, mert egyetlen óra alatt pusztult el ekkora gazdagság!”
A tartsátok meg amitek van arra utál, hogy a fejlődő ágat tartsák meg, ne legyenek restek.
Mit jelenthet az Isten mélysége? A válasz a következő Igerészben rejlik (1Kor. 2:10): „Nekünk pedig kinyilatkoztatta Isten a Lélek által; mert a Lélek mindent megvizsgál, még Isten mélységeit is. Mert ki ismerheti meg az emberek közül azt, ami az emberben van? Egyedül az emberi lélek, amely benne lakik. Ugyanígy azt sem ismerheti senki, ami Istenben van, csak Isten Lelke.”
A Hajnalcsillag az örök élet és a feltámadás jelképe és Jézus ígéretéé (28. vers). Erről olvashatunk Mózes 4. könyvében (24:17): „Látom őt, de nem most, szemlélem, de nem közel. Csillag jön fel Jákóbból, királyi pálca támad Izráelből. Bezúzza Móáb halántékát és Sét összes fiainak a koponyáját.” Ez az ígéret azé aki győz, aki mindvégig kitart. Római levél (12:9-17): „A szeretet ne legyen képmutató. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz,a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők,a szolgálatkészségben fáradhatatlanok, a lélekben buzgók: az Úrnak szolgáljatok. A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak. A szentekkel vállaljatok közösséget szükségeikben, gyakoroljátok a vendégszeretetet. Áldjátok azokat, akik üldöznek titeket; áldjátok és ne átkozzátok. Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal. Egymással egyetértésben legyetek, ne legyetek nagyratörők, hanem az alázatosakhoz tartsátok magatokat. Ne legyetek bölcsek önmagatok szerint. Ne fizessetek senkinek rosszal a rosszért. Arra legyen gondotok, ami minden ember szemében jó.” Aki ezek szerint él, akik nem hódolnak be más tanoknak, azok csak Istenéi.

2009. augusztus 10., hétfő

Balczó András gondolatai




További részek megtekinthetőek a Youtube.com-on.

Jelenések könyve (6) - 2. fejezet 12-17


Pergamoni gyülekezet

Kr.e. 281 körül alapították, és az Attalidák uralták Kr. e. 133-ig amikor Róma örökölte II. Attalosz halálát követően. Gazdag város, ezért meg tudták védeni magukat a keleti támadásoktól. Kulturális központ is volt, a nagy könyvtárban 200.000 (a kor legnagyobb könyvtárában, az Alexandriai könyvtárban 300.000 könyv (papirusz) volt) könyvet őriztek. Kr. e 200 után kecske és juhbőrre írtak, mert elfogyott a papirusz, ez a településről a pergamón nevet kapta.

A településnek gyógyfürdői is voltak, melyek a görög világ második legjelentősebb gyógyhelyévé tették.

Jellemző volt a helyre a szinkretista vallásosság, azaz több vallási irányzat jelenléte, keveredése. 1) Erős császárkultusz jellemezte, az itt élőknek is részt kellett venni az egységes császárimádatban. Kr.e. 29-be Augusztusznak emeltek szentélyt, majd a többi császárnak is. 2) keletről menekült káldeus papok a Kübelé-kultuszt (termékenység istenség) honosították meg, ami elfogadott rítus lett a római állam szemében is. 3) Görög istenségek jelenléte szerte a városban. Legnagyobb a város fölé magasodó monumentális Zeusz-oltár volt.

Ezért is írja nekik Jézus, hogy nála van a kétélű kard (tudás, ismeret, ítélet). Bátorítja őket, hogy tudja hol van a lakhelyük, vagyis tisztába van a város különleges helyzetével, azzal a légkörrel ami ezt körülveszi. A ’Sátán trónusa’ jelentheti a Zeus oltárt vagy magát a Római Birodalmat, mert mindegyik valami Istenellenes szellemiségre utal. Bár ragaszkodnak az Úr nevéhez (az eredetiben ragaszkodni = nagyon erősen megkaparintani) a kísértés mégis az, hogy nem tartják meg a hitet tisztán. A 13. versben szó van a kor ismert mártírjáról Antipászról (nevének jelentése minden ellen, minden helyett), ami azt jelenti, hogy a Krisztus melletti kitartásuk áldozattal akár – mint a jelen eset bizonyítja – halállal is járhat. Mindenhol ellenség veszik körül őket és Istennel ellentétes tanok. Említi a 14. vers Bálám tanításának térnyerését, de egyenlőre még megoldható „kis probléma”-ként említi. A gyülekezet a külső erőkkel szemben ellenálló volt, viszont ez a harc felemésztette ereje nagy részét. Ezért is volt az, hogy a Sátán gyülekezet romboló belső munkáját nem vették észre, és a bálványáldozati szertartásokhoz, a pogány szokásokhoz liberálisabb hozzáállás alakult ki. De óvakodni kell az összemosástól (az Isten szerint igaz és a hamis dolgok összekeverésétől). Jézus azt mondja, hogy ha ők nem harcolnak a nikolaita tanok ellen, hát majd Ő maga fog. (16.vers) Nem érezte át a pergamoni gyülekezet a Kollektív gyülekezeten belüli kollektív felelősségvállalás fontosságát.

Megjelenik a manna kép (17. vers), ami itt nem fizikai ételt jelent, hanem lelkit, amiről a világ nem tud. A fehér kövecskék jelentése lehet: 1) bírói szavazásnál az ártatlanság jelzésére szolgál 2) új nevet kap a rabszolga, ha felszabadul. Az új név pedig annak az új neve aki kapja.

2009. július 11., szombat

egy atya szeretete


Milyen egy atya szeretete? Íme egy példa, a film sajnos angolul, viszont a történetük magyarul.




Történetük:

A sztori 1962-ben kezdődött. A massachusettsi Hoyt család fiúgyermeke, Rick, születésénél komplikációk léptek fel: a köldökzsinór a baba nyaka köré tekeredett, az agya így nem jutott oxigénhez, aminek CP, azaz agyi bénulás lett a következménye. Amikor a fiú kilenc hónapos volt, az orvosok közölték a szülőkkel, Judyval és Dickkel, hogy a gyermekük egész életét szobanövény módjára, vegetálva fogja leélni, és azt tanácsolták nekik, hogy adják fogyatékosok számára fenntartott intézetbe. Azonban Hoyték nem fogadták meg a kegyetlen orvosi tanácsot, nem voltak hajlandóak fiukat nyomorékként kezelni és saját életük megkönnyítése érdekében csak úgy lepasszolni.
Észrevették, hogy a kisfiú követi a tekintetével a mozgást, odafigyel a beszédre, évek kitartó munkájával pedig elérték többek között azt is, hogy egészséges gyerekek közé járhasson iskolába. Amikor Rick tizenegy éves lett, a szülők a Tufts Egyetem szakembereitől kértek segítséget, hogy valamilyen módon lehetővé tegyék, hogy fiú érdemben kommunikálni tudjon a külvilággal. Az egyetemen elsőre elutasították a kérést, azt állítva, hogy lehetetlen, hiszen Rick agyában nem történik semmi. Dick azonban erre azt válaszolta: “Mondjanak neki egy viccet és figyeljék meg, hogy nevetni fog!” Mondtak. És igen, a fiú nevetett. Miután meggyőződtek arról, hogy Rick agya valóban mutat aktivitást, a mérnökök készítettek számára egy speciális komputert, melyet a fejének apró mozdulataival tud irányítani és így leírni a gondolatait. Az első mondat, amit Rick a gép segítségével leírt, a következő volt: Go Bruins!, vagyis a Boston Bruins jéghoki-csapat biztatása.
1977-ben aztán, amikor Rick egyik osztálytársa megsérült egy balesetben és jótékonysági futóversenyt rendeztek a javára, a fiú kinyilvánította, hogy szeretne rajta részt venni. Dick pedig, aki saját bevallása szerint azelőtt soha nem futott még egy mérföldnél többet, úgy döntött, benevez a versenyre. Öt mérföldet futott a fiát tolókocsiban tolva. Ez a nap túlzás nélkül megváltoztatta Rick és Dick életét.
A verseny után Rick, komputere segítségével a következőt írta: “Apa, amikor futottunk, nem éreztem magam rokkantnak.” Dick ekkor elhatározta, hogy annyiszor adja meg fiának ezt az érzést, ahányszor csak tudja. Kemény edzésbe kezdett és két év múlva a Hoyt Team készen állt arra, hogy elinduljanak a Boston Maratonon. A verseny szervezői azonban nem engedték indulni őket, mert nem voltak besorolhatók sem egyéni futóként, sem pedig kerekesszékes versenyzőként. Dick és Rick ettől függetlenül is csatlakozott a mezőnyhöz és teljesítették a távot. Minden évben. 1983-ban, egy másik maratoni futáson olyan előkelő időeredménnyel végeztek, hogy megkapták az engedélyt a Boston Marathonon való hivatalos induláshoz. Egyszer aztán valaki feltette a kérdést Dicknek: Miért nem triatlon? Dick pedig, aki úszni addig még nem tanult meg és hat éves kora óta biciklin sem ült, úgy döntött, miért is ne?!
Az azóta eltelt évtizedekben a Hoyt Team – többek között – 224 triatlont – ebből 6 Vasember-versenyt -, 20 duatlont, 65 maratont – ebből 25 Boston Maratont – teljesített. 1992-ben 45 nap alatt, futva illetve biciklizve átszelték az Egyesült Államokat, 3735 mérföldet megtéve. Dick 2003-ban, egy versenyen kisebb szívinfarktust kapott. Ekkor derült ki, hogy az egyik artériája 95 százalékban eltömődött. Az orvosok közölték vele, hogy ha nem sportolt volna ilyen keményen, valószínűleg már 15 éve halott lenne. Ilyen értelemben tehát apa és fia megmentették egymás életét. Rick egy alkalommal a gépe segítségével úgy nyilatkozott: “Nem kétséges, az én apám az évszázad édesapja.”
Rick és Dick hazájukban hősnek számítanak. A Hoyt Team az évek során számos elismerésben és díjban részesült. Történetükről It’s Only A Mountain (Ez csak egy hegy) címmel könyv is megjelent, illetve több DVD-t is kiadtak. A nevükkel fémjelzett alapítvány, a Hoyt Foundation immár tizenhat éve segíti a mozgáskorlátozott emberek elfogadtatását, oktatását, mindennapi életének megkönnyítését.
Nem mellékesen Rick a Bostoni Egyetemen diplomát szerzett és jelenleg is az intézmény dolgozója. A saját lakásában él Bostonban, ahol egy otthoni ápoló segíti őt a mindennapokban. A Hoyt szülők már nyugdíjasok, a massachuettesi Holland városában élnek. Apa és fia a mai napig is indulnak sportversenyeken, illetve az Egyesült Államokat járva különféle rendezvényeken jelennek meg.
Egyszer megkérdezték Ricktől, hogy mi lenne az az ajándék, amit legszívesebben adna az édesapjának? Erre a fiú a következő választ adta: “Amit a legjobban szeretnék, az az, ha egyszer az apám beülne a székbe és én tolhatnám őt.”
Forrás: [http://rkchungary.wordpress.com/2008/08/04/team-hoyt/]

Jelenések könyve (5) - 2. fejezet 7-11


Szmirnai gyülekezet

Szmirna régi város. Az Égei tenger partján fekszik egy öbölben mely fölé a Pagosz nevű hegy magasodik. Sok viszontagság után Kr.e. 300-ban a rómaiak saját terveik szerint újjáépítik. Az Újszövetségi időkben nagyjából 200.000 lakosú a település. A lakosok városukról azt mondták: „szépség és nagyság tekintetében Ázsia első városa”. Állandó kellemes klímájt a ’zefír’ nevű szél biztosította.

Két szempontból volt jelentős a város: 1) Róma iránti odaadó hűsége, melyet azzal is igyekezett bizonyítani, hogy Római szentélyekkel volt tele. 2) Jelentős kikötőváros, élénk kereskedelemmel, ami jelentős zsidó kolóniát is jelentett.

Az itt élő befolyásos zsidó réteg üldözte a keresztényeket. Egyre több törvényt hoztak a keresztények ellen, fokozódott az üldözés. Sok mártír származott ebből a gyülekezetből. A zsidó felfogás szerint csak az dicsőíti Istent, aki él, pedig az is éppúgy Isten dicsőségét szolgálja, ha valaki meghal érte. Ezért fontos, hogy Jézus példája bátorítsa őket, aki maga is bejárta azt az utat. Ha Krisztus megtette, akkor az Őt követőknek is meg kell! De biztos reménységük az, hogy nemcsak a halálba, hanem az örök életbe is követik Őt.
A 9. versben olvashatjuk a „nyomorúság” szót. Az görög eredetiben ez fojtogatást, ellehetetlenítést jelent. Jézus nyugtatja övéit azzal, hogy azt mondja „tudok róla”. Válaszol imáikra azzal, hogy elmondja, nincsenek ezek a dolgok rejtve Őelőtte. Ez a gyülekezet nem kap feddést, de nem azért mert nem követtek el bűnt, hanem azért mert vállalja a közösséget Krisztussal a nyomorúságok között is. Krisztus együttérzését fejezi ki feléjük. A magyar ’szegénység’ szó itt sem képes visszaadni a görög eredetiben megfogalmazottakat. Itt ugyanis arról van szó, hogy ezek az emberek annyira szegények, hogy a napi létfenntartásukat sem tudják fedezni, nem arról van szó, hogy kevés van, hanem hogy nincs. Nyomorúságuk okozói a zsidók voltak akik veszélyt láttak a kereszténységben, és ott tettek keresztbe a a keresztényeknek ahol csak tudtak. Ezzel nyilvánvalóvá vált róluk, hogy nem Isten szolgái, hanem a Sátán tisztelői, így, mintegy a zsinagógáikba is ő gyűjti össze őket. Hasonló ellenségeskedést tapasztaltak a Thesszalonikaiak is: „Mert ti, testvéreim, hasonlóvá lettetek az Isten gyülekezeteihez, amelyek Júdeában vannak, és a Krisztus Jézusban hisznek, mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is a saját népetektől, mint ők a zsidóktól. Ezek megölték az Úr Jézust, ugyanúgy mint a prófétákat, üldöztek minket is; nem kedvesek Isten előtt, és ellenségei minden embernek, akadályoznak minket abban is, hogy prédikáljunk a pogányoknak, hogy üdvözüljenek: így teszik teljessé mindenkor bűneiket. De utol is érte őket az Isten haragja végérvényesen.” Az Ige máshol (Pál apostol Rómaiakhoz írt levél) is beszél erről, az úgy nevezett „lelki Izraelről”, azaz Isten népe az Istennel azonos akaraton lévő, Krisztus vére alá menekült emberek tömege és nem az öröklésen alapuló, testi nép.

A 10. versben JÉZUS újra elmondja, hogy tud róla mi történik, és a segítség nem késik. Az ő szenvedésük ideje is Isten kezében van. Aki kiállja a próbát, az megkapja jutalmát, a győztesnek korona, azaz győzelmi koszorú jár.

Jelenések könyve (4) - 2. fejezet 1-7 versek


Efézusi gyülekezet

Efézus ősi város, a föníciaiak alapították. Ázsia provincia fővárosa Kr.e. 133-tól. Nagyjából 250.000 lakosa volt. Kikötővárosnak mondható, és a Rómába menő út is keresztül ment rajta. Nevezték úgy, mint „Kelet Kapuja”, „Ázsia piaca”. Fő nevezetessége a kultusz élete. Artemisz temploma messzeföldön híres volt, a világ hét csodájának egyike (előbb megvolt, mint maga a város). Az Artemisz-kultuszt a rómaiak átvették Diana néven. Artemisz (Diana) egy termékenységi istennő. A hiedelem szerint a szobrát az égből „ejtették le” az istenek. Szoborkészítők, sokat profitáltak abból, hogy kicsinyített másolatot készítettek az eredetiről, és meddő nőknek, feleségeknek eladták, mivel azok a termékenység istennőjétől várták a gyermekáldást. Kr.u. 200 körül leégett a templom, utána nem építették újjá.

Az itt lévő gyülekezet nagyon aktív volt. Sokat és sokféle képen szolgáltak. A tanítás erős volt, és amit hallottak hűségesen követték. Képzett emberek voltak. Az Apostolok cselekedeteiből tudhatjuk, hogy Pál apostol, meghagyta, hogy vigyázzanak a „farkasokkal” (hamis tanítókkal). Ezt ők sikeresen kivédték. A probléma mégis az volt velük, hogy a nagy aktivitás, szolgálat közben elvesztették a lényeget, Krisztust és a szeretet. Jót tettek, de már a motiváció kissé félrecsúszott, nem Krisztus erejével és szeretetével végezték ezeket. A szolgálat abból Isten közelségéből, a vele való kapcsolatból kell, hogy táplálkozzon. Jézus azt mondja, hogy ők haldokolnak, ami a többi gyülekezet számára meglepő lehetett pont az előzőekben említett aktivitásuk, és igei tanításuk miatt. Jézus azzal fenyegeti őket, hogy elmegy közéjük és megszünteti a gyülekezetet, ha ezt így folytatják és nem térnek meg (ez nem azt jelenti, hogy nem voltak megtért keresztények!). A megtérés útja számukra az, ha visszaemlékeznek az előbbi lelkületükre, amikor még a szeretet volt a motorja a közösségnek és az egyes embereknek. A gyülekezet addig gyülekezet, amíg elvégzi Krisztustól kapott feladatát.

A részben szó van a nikolaitákról. Ez egyfajta liberális nézet, amely nagy valószínűséggel egy Nikolausz nevű emberről kapta a nevét. Ők Isten szemében utálatos dolgokat cselekedtek. Az efézusiak a tanaiktól ugyan távolt tartották magukat (pont ezért kaptak dicséretet), de a cselekedetek sokszor hasonlóak voltak a nikolaitákéihoz, átvették szokásaikat. Ezzel is azt erősíti, hogy a gyülekezetben a tettekkel van a probléma, vagyis egész pontosan ezek forrásával.

Krisztus hangsúlyozza nekik a végén: nem elég elindulni az úton, végig is kell menni rajta. Győzni kell a versenyen nem csak részt venni benne.