AZ IGAZSÁG

Az Igazság szabaddá tesz - mondjuk sokszor, de mit értünk alatta? Vajon azt amit Jézus amikor ezt mondta: "Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok; megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket." (Jn 8-31-32)? Ahogyan látom sajnos sokszor, és egyre többször nem. Az igazság és a szabadság szavakból a szabadságot hangsúlyozzák sokan manapság az igazság kárára. Ezért jó ismét tisztába kerülni Krisztus kijelentésének valódi mondanivalójával kapcsolatban, hiszen az igazság, és nem a féligazság, vagy a majdnem-igazság tesz szabadokká bennünket. És mire leszünk szabadok? Az egyszerű könnyű életre? Szabaddá a törvények alól? Vagy szabaddá a bűn szolgasága alól?
Megintcsak a youtube-ról hozok ide a blogra egy filmet, ami remélhetőleg mindenki számára közelebb hozza annak a Krisztusi kijelentésnek az értelmét, mit a János evangéliumából fenntebb olvashattunk. Igaz, a film egyenlőre angolul van, de hamarosan magyar felirattal látjuk el.

Jelenések könyve (8) - 3. fejezet 1-6

Szárdiszi gyülekezet

Ez egy a mai korban nagyon aktuális levél. A mai kort jellemző gazdagság, az elkényelmesedett élet, a lelki elkövéredés jellemezte a szárdiszi lakosokat is, ami alól sajnos a gyülekezet tagjai sem voltak kivételek.

Szárdisz a Rómái úton helyezkedett el 80 kilométerre keletre Szmirnától. Jellemzően ipari város volt. Iparának két lába pedig az ékszerkészítés, és a kelmefestés. A város tekintélyét jelzi, hogy Lüdia (Lydia) tartomány fővárosa volt. A város fénykorát Krőzus uralkodása alatt élte. Az ő neve ismerős lehet számunkra is. A mi mondásunkban a mérhetetlen gazdagsággal van összefüggésben a neve. A várost székhellyé fekvése is emelte. Ugyanis az óváros egy 500 méter magas hely tetejére épült, aminek egyik oldala egy meredek, támadhatatlan sziklafal volt. Így miután tekintélyes méretű városfalat emeltek a támadható városszakaszon, a lakók úgy érezték, bevehetetlen, elpusztíthatatlan a városuk. Ennek ellenére a történelem során kétszer is bevették a várost (i.e. 549-ben és i.e. 216-ban). Mindkétszer felvonult az ellenséges hadsereg. Mindkétszer hetekig próbáltak bejutni. Mindkétszer a sziklafalon jutottak be. Mindkétszer aludt az egész város amikor bejutottak.

17-ben földrengés pusztította a várost, de még így is nagy hírneve volt, és a lakosok büszkék voltak múltjukra.

Ennek a múltnak élő gyülekezetnek mutatja meg magát Jézus úgy, mint aki életet tud adni; ki tudja árasztani Lelkét, és megfelelő vezetőt is tud adni nekik akit követhetnek. A gyülekezet formális dicséretben részesül: „..azt mondod élsz, pedig halott vagy”. Szomorú, de eljuthat egy olyan pontra egy gyülekezet, mikor ugyan úgy cselekszik mintha élne (rutinból, megszokásból, vagy mert az a szokás), pedig halott. Messziről becsaphat minket egy művirág elhitetve bennünket, hogy igazi, de közelről, megérintve a szárát, a levelét, rájöhetünk, hogy nincs benne élet.

Miután pedig Krisztus felállította a diagnózist, átadja az orvosságot: 1) ébredj fel 2) erősítsd a többieket 3) emlékezz vissza. Az alvó ember mozgása koordinálatlan, nem tudatos; inkább rángatózás. Ezért, hogy a mozgás, a szolgálat Istennek kedves legyen fel kellett ébredniük (a Szentlélek munkája által), és – ha már felébredtek – erősíteniük kellett a többieket. Nem kicsi ugyanis az ébredtek felelőssége a többiek életében. Ha valaki Isten kegyelméből ébren van és látja a többiek helyzetét, akkor tudjon rajtuk könyörülni, ahogyan Krisztus is könyörült rajta. Könyörüljünk hát a kételkedőkön, a bizonytalankodókon, az erőtleneken, ne vágjuk őket fejbe a Biblia törvényeivel, ha a mi alvó állapotunkban az nekünk sem használt. Inkább emlékezz vissza hogyan jutott el hozzád Isten igéje, Isten kegyelme, cselekedj és gondolkozz a szerint.

Ha viszont nem ezt teszed, nem használod a gyógyszert amit kínáltam neked – mondja Jézus –, akkor eljövök, ami ítéletet jelent az alvó, nemtörődöm, látszatkeresztény gyülekezeti tagoknak.

Néhány szárdiszi keresztény tiszta tudott maradni, akik Isten igazságosságában járnak.

A levél végén következik a szokásos „aki győz” formula, illetve az ígéretek amik az adott gyülekezet karakteréhez illenek. Ezek itt: fehér ruhát kap, neve az élet könyvébe marad (nem mintha Istennek lenne radírja…), Krisztus vallást tesz róla (sajátjának mondja).

„Mondom nektek: ha valaki vallást tesz rólam az emberek előtt, az Emberfia is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt. Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom az Isten angyalai előtt.”(Lk 12:8-9)

Halljuk hát meg Krisztus hangját, és fogadjuk el tőle az orvosságot, ha szükségünk van rá (Rá)!

Idézet

Félreértjük a kereszténység lényegét, ha azt gondoljuk, hogy az könnyű és biztonságos életre hív bennünket.

(We must mistake the design of Christianity if we think it calls us to a condition of ease and security.)

Richard Allestree

A híd

Van annak már 13 éve is amikor egy igehirdetésen hallottam egy megható történetet amivel az Atya szeretetét próbálta az igehirdető érzékeltetni számunkra. A történet egy híd kezelésével megbízott emberről szólt, akinek az volt a dolga, hogy ha hajó jön engedje fel a hidat, ha vonat, akkor pedig le. Egyszer pedig amikor jött a vonat, a fia éppen a hídmozgató szerkezetnél játszadozott. Az apának, pedig sem ideje, sem lehetősége nem volt rá, hogy szóljon a fiának. Választania kellett tehát; vagy a fia hal meg, vagy az utasok. Mélységes fájdalmában a fia halálát választotta, hogy sokak életét megmentse.
Persze ez sem tökéletes, mint ahogyan egyik példa sem. Egyedül a Biblia az ami hűen, és valóságosan tudósít arról, hogy hogyan is érzett az Atya, a Fiú halálakor.
De miért is írtam le ezt a távoli élményem? Mert most meg lett filmesítve a történet. Hajdani északi szomszédaink, a csehek alkottak egy nagyjából 20 perces filmet, aminek rövidített változatát most megtekinthetjük a legnagyobb videomegosztó portálon.

Jelenések könyve (7) - 2. fejezet 18-29

Thiatíra

Valószínűleg a thiatirai gyülekezet a legkisebb, az összes gyülekezet közül, mégis hozzáju szól a leghosszabb levél.
A város kereskedelmi utaknál épült. Római csapatokat szállásolt el itt, akik a 60km-re Dél-Keletre elhelyezkedő fővárost (Pergamon) védték.
Jelentős kereskedő és ipari város (kőműves, vászonkészítő, fazekas), így majdnem mindenki az iparban dolgozott. Abban az időben a céhekbe tömörült iparosok találkozói egyben vallási találkozók is voltak, mivel minden foglalkozásnak voltak „védelmezői”, istenei, akiktől a céh működése „függött”. Ezért aki megtért annak ellehetetlenedett az élete (aki nem állt be a sorba követni ezeket a különböző hamis vallásokat, eszmerendszereket ami a céheken belül uralkodott), mivel elvesztették a munkájukat, a megélhetésüket az ilyen emberek.
Nem tudni ki alapította ezt a gyülekezetet. Talán Lídia (Csel 16:14) a bíborárus lehetett az alapító és a bíborkészítők körében terjedt el. Vagy Pál alapította mikor Efézusban volt.
Mint a város, mint a gyülekezet gazdagok voltak. Belső vívódásaikkal küzdöttek inkább, külső üldözésekkel kevésbé. Ez, a világgal való megalkuvásukból következett. Jézus tűz tekintete itt is arra utal, hogy felszínre kerülnek a dolgok; nincs amiről Ő ne tudna. Lába a stabilitást fejezi ki és utalhat még az ítéletre (eltaposás, fenyegető jelenlét). Zsoltár 2/7-9: „Kihirdetem az ÚR végzését. Ezt mondta nekem: Az én fiam vagy! Fiammá fogadtalak ma téged! Kérd tőlem, és neked adom örökségül a népeket, birtokul a földkerekséget. Összetöröd őket vasvesszővel, szétzúzod, mint a cserépedényt!”
Jézus a következőket tudja róluk (19.vers): szeretet (ezt a cselekedeteikből lehet meglátni), szolgálat, állhatatosság ( hosszú távra rendezkedtek be). Ez a gyülekezet „frissen tartja a Krisztus-élményt”, az első szeretet. Krisztus nem csak a rosszat teszi szóvá, örömét leli benne ha jó dolgokat cselekszünk. De a dicsérő szavak után jön a feddés is. Jézabel nem akar megtérni a paráznaságából. Jázabel a hamis vallásosság elrettentő példája a zsidóság körében (1Kir 16:30-33), így itt is ilyen formán olvashatunk róla, nem mint egy akkor élt Jézabel nevű személyről. Azt mondja Jézus, hogy a gyülekezet többsége eltűri, a kisebbség meg nem tud tenni ellene. Jezabel tanítása amivel sokakat félrevezetett valószínűleg valamilyen liberális tanítás lehetet. Feszegették a határokat, hogy Isten mit tűr még el. A fő probléma, hogy Jezabel nem akar megtérni. 21-25. vers fenyegetés: „pedig adtam neki időt, hogy megtérjen, de nem akar megtérni paráznaságából. Íme, betegágyba vetem őt, és a vele paráználkodókat nagy nyomorúságba, ha meg nem térnek cselekedeteikből;gyermekeit pedig megölöm döghalállal, és megtudja valamennyi gyülekezet, hogy én vagyok a vesék és a szívek vizsgálója, és megfizetek mindnyájatoknak cselekedeteitek szerint. Nektek pedig, a többi thiatirainak, akik nem fogadjátok el azt a tanítást, akik nem ismertétek meg a Sátán mélységeit - amint azt nevezik -, ezt mondom: nem vetek rátok más terhet,de amitek van, azt tartsátok meg, amíg eljövök.” Figyelmeztetés: 3 részre osztja a hallgatókat: követők, belső kör, kisebbség. Paráznaságaikat visszájára fordítja Isten ( ez az félrevezetettekhez szól, akiknek még van visszaút). A belső kör embereire a döghalál vár. Hasonló képet tár elénk a 18. rész 11. versétől az Ige: „A föld kereskedői is sírnak és gyászolnak miatta, mert áruikat senki sem vásárolja többé: az aranyat és ezüstöt, a drágakövet és gyöngyöt, a gyolcsot és bíbort, a selyem- és skarlátárukat, a különféle tujafákat és elefántcsont-tárgyakat, a különféle nemes fából vagy ércből, vasból és márványból készült eszközöket,a fahéjat, balzsamot, füstölőszereket, a kenőcsöket és tömjént, a bort és olajat, a finomlisztet és gabonát, a barmokat és juhokat, a lovakat és kocsikat, a rabszolgákat és emberi lelkeket. A haszon, amelyre lelked vágyott, eltűnt előled, minden bőség és pompa elpusztult körülötted, és ezek soha többé nem lesznek találhatók sehol. Akik ezekkel kereskedtek, és ezekből gazdagodtak meg, gyötrelmétől félve távol megállnak, sírnak, gyászolnak,és így szólnak: Jaj, jaj a nagy városnak, amely gyolcsba, bíborba és skarlátba volt öltözve, arannyal, drágakővel és gyönggyel volt ékesítve, mert egyetlen óra alatt pusztult el ekkora gazdagság!”
A tartsátok meg amitek van arra utál, hogy a fejlődő ágat tartsák meg, ne legyenek restek.
Mit jelenthet az Isten mélysége? A válasz a következő Igerészben rejlik (1Kor. 2:10): „Nekünk pedig kinyilatkoztatta Isten a Lélek által; mert a Lélek mindent megvizsgál, még Isten mélységeit is. Mert ki ismerheti meg az emberek közül azt, ami az emberben van? Egyedül az emberi lélek, amely benne lakik. Ugyanígy azt sem ismerheti senki, ami Istenben van, csak Isten Lelke.”
A Hajnalcsillag az örök élet és a feltámadás jelképe és Jézus ígéretéé (28. vers). Erről olvashatunk Mózes 4. könyvében (24:17): „Látom őt, de nem most, szemlélem, de nem közel. Csillag jön fel Jákóbból, királyi pálca támad Izráelből. Bezúzza Móáb halántékát és Sét összes fiainak a koponyáját.” Ez az ígéret azé aki győz, aki mindvégig kitart. Római levél (12:9-17): „A szeretet ne legyen képmutató. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz,a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők,a szolgálatkészségben fáradhatatlanok, a lélekben buzgók: az Úrnak szolgáljatok. A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak. A szentekkel vállaljatok közösséget szükségeikben, gyakoroljátok a vendégszeretetet. Áldjátok azokat, akik üldöznek titeket; áldjátok és ne átkozzátok. Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal. Egymással egyetértésben legyetek, ne legyetek nagyratörők, hanem az alázatosakhoz tartsátok magatokat. Ne legyetek bölcsek önmagatok szerint. Ne fizessetek senkinek rosszal a rosszért. Arra legyen gondotok, ami minden ember szemében jó.” Aki ezek szerint él, akik nem hódolnak be más tanoknak, azok csak Istenéi.

Balczó András gondolatai

További részek megtekinthetőek a Youtube.com-on.

Jelenések könyve (6) - 2. fejezet 12-17

Pergamoni gyülekezet

Kr.e. 281 körül alapították, és az Attalidák uralták Kr. e. 133-ig amikor Róma örökölte II. Attalosz halálát követően. Gazdag város, ezért meg tudták védeni magukat a keleti támadásoktól. Kulturális központ is volt, a nagy könyvtárban 200.000 (a kor legnagyobb könyvtárában, az Alexandriai könyvtárban 300.000 könyv (papirusz) volt) könyvet őriztek. Kr. e 200 után kecske és juhbőrre írtak, mert elfogyott a papirusz, ez a településről a pergamón nevet kapta.

A településnek gyógyfürdői is voltak, melyek a görög világ második legjelentősebb gyógyhelyévé tették.

Jellemző volt a helyre a szinkretista vallásosság, azaz több vallási irányzat jelenléte, keveredése. 1) Erős császárkultusz jellemezte, az itt élőknek is részt kellett venni az egységes császárimádatban. Kr.e. 29-be Augusztusznak emeltek szentélyt, majd a többi császárnak is. 2) keletről menekült káldeus papok a Kübelé-kultuszt (termékenység istenség) honosították meg, ami elfogadott rítus lett a római állam szemében is. 3) Görög istenségek jelenléte szerte a városban. Legnagyobb a város fölé magasodó monumentális Zeusz-oltár volt.

Ezért is írja nekik Jézus, hogy nála van a kétélű kard (tudás, ismeret, ítélet). Bátorítja őket, hogy tudja hol van a lakhelyük, vagyis tisztába van a város különleges helyzetével, azzal a légkörrel ami ezt körülveszi. A ’Sátán trónusa’ jelentheti a Zeus oltárt vagy magát a Római Birodalmat, mert mindegyik valami Istenellenes szellemiségre utal. Bár ragaszkodnak az Úr nevéhez (az eredetiben ragaszkodni = nagyon erősen megkaparintani) a kísértés mégis az, hogy nem tartják meg a hitet tisztán. A 13. versben szó van a kor ismert mártírjáról Antipászról (nevének jelentése minden ellen, minden helyett), ami azt jelenti, hogy a Krisztus melletti kitartásuk áldozattal akár – mint a jelen eset bizonyítja – halállal is járhat. Mindenhol ellenség veszik körül őket és Istennel ellentétes tanok. Említi a 14. vers Bálám tanításának térnyerését, de egyenlőre még megoldható „kis probléma”-ként említi. A gyülekezet a külső erőkkel szemben ellenálló volt, viszont ez a harc felemésztette ereje nagy részét. Ezért is volt az, hogy a Sátán gyülekezet romboló belső munkáját nem vették észre, és a bálványáldozati szertartásokhoz, a pogány szokásokhoz liberálisabb hozzáállás alakult ki. De óvakodni kell az összemosástól (az Isten szerint igaz és a hamis dolgok összekeverésétől). Jézus azt mondja, hogy ha ők nem harcolnak a nikolaita tanok ellen, hát majd Ő maga fog. (16.vers) Nem érezte át a pergamoni gyülekezet a Kollektív gyülekezeten belüli kollektív felelősségvállalás fontosságát.

Megjelenik a manna kép (17. vers), ami itt nem fizikai ételt jelent, hanem lelkit, amiről a világ nem tud. A fehér kövecskék jelentése lehet: 1) bírói szavazásnál az ártatlanság jelzésére szolgál 2) új nevet kap a rabszolga, ha felszabadul. Az új név pedig annak az új neve aki kapja.