Imanap nov. 9

Világszerte több, mint 200 millió keresztyén szenved üldöztetés miatt. Az üldöztetés formái országtól függően változóak, de valóságosak, és az Eklézsiára (Egyházra) nézve komoly veszélyt jelentenek.

Alább megdöbbentő tényeket találsz arról, hogy milyen üldöztetési formákat alkalmaznak ma is szerte a világon nő- és férfitestvéreink ellen. Reméljük, ezek az információk segítségedre lesznek abban, hogy testvéreiddel is megoszd napjaink keresztyénüldöztetésének tényeit, és hogy erővel és hatásosan tudj imádkozni az üldöztetett eklézsiáért, az üldözött gyermekekért és az üldözöttek gyermekeiért.

Amikor elmegyünk egy-egy üldöztetett gyülekezethez és megkérdezzük testvéreinket, mire van szükségük, az első dolog, amit hallunk mindig az, hogy ’imádkozzatok értünk!’. Ez az ő legégetőbb szükségük. Erőt nyernek abban, hogy tudják, nem felejtettük el őket, és imádkozunk értük, hogy ragaszkodjanak hitükhöz.

Kérlek, használd az alábbi információkat imáidban.

Megdöbbentő tények:
• A keresztényüldöztetés legkegyetlenebb helye ma a világon Észak-Korea
• Szaúdi-Arábiában a kereszténység gyakorlása fejvesztéssel, vagy halálra kövezéssel járhat
• Kínában a keresztyének több, mint 90%-a titkos házi gyülekezetben imádja Istent, hogy elkerülje az állami rendeletekkel és elnyomással való összeütközést
• A Gaza övezetben egyetlen egy gyülekezet maradt, kevesebb, mint 100 taggal
• Algéria a világ 11. legnagyobb országa, 2.381.741km2 (ez kb. 26 Magyarországnyi terület), és a lakosságnak csak 3%-a keresztyén (ezzel szemben Magyarországon kb. 74% vallja magát annak)
• Irán területén 69 nyelvet beszélnek, de eddig ezekből csak három nyelvre fordították le a Bibliát. Irán emellett a világ harmadik legkegyetlenebb keresztyénüldöző országa.
• Maldíviban valószínűleg kevesebb, mint 500 keresztyén él.
• Szudánban a nyilvános evangelizálást veréssel, vagy bebörtönzéssel büntetik.
• Pakisztánban a lakosság kevesebb, mint 1.7%-a keresztyén. A hívők 70%-a az ország legszegényebbjei közé tartozik.
• Törökországban számításaink szerint kb. 1.100 keresztyén misszionárius él.

Nigéria
Egy olyan ország, ahol még mindig jelen van a törzsi élet. Radikális iszlám hívők egész keresztyén hívők lakta falukat égetnek porig és pusztítanak el. A nigériai hívők nem csak azért aggódnak, mert nincs elég étel, iskola és egyéb életfeltételek, hanem azért is, mert erős nyomás alatt élnek, mivel választási lehetőségük csupán az iszlám hitre való áttérés vagy a halál.
Tények: A nigériai eklézsiának óriási szüksége van imáinkra. Igen erős mozgalom próbálja az országot iszlámvallásúvá nyilvánítani, így a keresztyének állandóan fundamentalisták támadásait szenvedik. Gyülekezeteket égetnek fel, falukat támadnak meg, és keresztyéneket ölnek kegyetlen módszerekkel.
Nemrégiben Sumalia városában (Kano államban) egy középiskolát támadtak meg. „Néhány muzulmán azt mondta, mi Mohamedet káromoltuk. Amikor megtámadtak minket, mi mind az életünket mentettük. Én az igazgató irodájába menekültem. Ott kiugrottam egy ablakon, de elkaptak.”- mesélte Ahmadu Inuwa.
„Bozótvágókat, késeket és köveket használtak. A nyakamat csúnyán megvágták. Folyt a vérem, de én csak futottam, míg egy közeli faluban búvóhelyet találtam, ahol összeestem.”
Kano állam iskoláiban a keresztyén gyermekek félnek, hisz nem tudják mi történhet velük az iskolában. Emiatt alig tudnak figyelni a tanulásra.
A szülők nagy része pedig gyermekei biztonsága miatt aggódik.

Nigéria 12 államában van hatályban a Shari’a törvény. A Shari’a törvény a legszigorúbb, elnyomó és nagyon veszélyes államforma. Sok államban folyamatosan kényszeríteni próbálják a keresztyéneket a Shari’a törvény betartására.
Nigéria lakosságának átlagéletkora 47 év. A világ lakosságának átlagéletkora 66 év.
Nigéria népsűrűségével a világ 9. helyén áll, több mint 130 millió lakossal.

Egyiptom
Az egyiptomi eklézsia növekszik, függetlenül egy nemrégiben kiadott „más hitre térés” elleni törvénytől, és annak ellenére, hogy a nagyrészt fundamentalista muzulmánokból álló lakosság keményen üldözi őket. A személyi azonosítókon a vallási hovatartozás is szerepel, így keresztyéneket állandó atrocitások és negatív megkülönböztetések érik a bankokban, hivatalokban és más hivatalos/üzleti helyeken.
Tények: Egyiptomban, ahol az analfabetizmus a lakosság 57%-át érinti, a könyvek nagyra becsültek. Családok, szomszédok cserélgetik könyveiket, sokszor még szomszédos falvak is.
Amikor 230,000 egyiptomi iskolás, muzulmánok és keresztyének egyaránt, színes keményfedelű gyerek Bibliát kapott, közösségeik izgatottan fogadták őket. Ezek a Bibliák nem csak a gyerekek nagy értékei, hanem az egész közösségüké/falujuké.
„Volt néhány régi Bibliánk, de nehéz volt őket érteni. Ezek az „Open Doors” (Nyitott Ajtók) Bibliák egyszerű nyelvezetűek és képekkel segítik a történetek megértését.” –nyilatkozta egy Ortodox pap.
A közelmúltban több, mint 170.000 gyermek látogatott el a VOM(Mártírok Hangja) egyik 10 napos keresztyén nyári táborába, ahol jobban megismerhették Jézust és a Bibliát.
„Elképesztő éhséggel bír az egyiptomi fiatalság Jézus és a Biblia felé. Ezek a néhány napos táborok egész családokat érintenek meg. Előfordul, hogy a szülők maguk is szeretnének jönni, hogy majd ők is taníthassák családjaikat a Bibliából” mondta el egy titkos mozgalmi tanító. “A Bibliatanítás mellett a gyermekeket arra is megtanítják, hogy ők értékesek és szeretetre méltóak. Ilyen dolgokat sokan közülük soha nem hallanak.”

Az egyiptomi keresztyén Koptok a népesség 10%-át teszik ki, a többi 90% muzulmán. Kairó városának lakossága a föld „városi lakossági népsűrűség” listáján a 16. helyen áll.

Irak
Szaddam Husszein bukása után megnőtt a keresztyén gyülekezetek száma és látogatottsága. De amint radikális muzulmánok megpróbálták elfoglalni az országot, és erőszakkal követelték fundamentalista nézeteik betartását, az Eklézsia elsőszámú célponttá vált. Sok keresztyén elmenekült az országból.
Tények: “Kislányom kérlelt, hogy hadd hozza a Bibliáját. Tudtam, ha elkapnak, annak komoly következményei lehetnek. De ő addig kérlelt, míg nem tudtam nemet mondani.”
Sok imádság és szomorúság után Yusuf el kellett hagyja iraki faluját. A keresztyének elleni kegyetlenség egyre nőtt. Emberrablások. Fenyegetések. Vallatások. Családja veszélybe került, nem vállalhatott több kockázatot.
“A küszöbünkön találtam egy levelet, melyben 24 órát adtak, hogy elhagyjuk házunkat, különben bombát dobnak ránk. Gyors döntéseket kellett hoznunk arról, mit vigyünk magunkkal, mi maradjon” –mesélte.
“Kislányom könyörgött, hadd hozza Gyerekbibliáját. ’Ez Isten Igéje, minden játékom, babám és ruhám is itt hagyom, csak hadd vigyem ezt magammal!’ –kérlelt. Szívem aggódott és kétkedett.”
“Lányom szenvedélyes ragaszkodása az Igéhez megérintett. Aggódtam a sok katonai ellenőrző állomás és fegyveres katonák miatt. Meg akarom védeni a családomat!”
„Végül nem tudtam nemet mondani. Mondtam neki: ’ha a Bibliát visszük, akkor nagyon sok hittel rengeteg imát kell mondanunk. Kértem imádkozzon szüntelen. És imádkoztunk.”

2006 óta tucatnyi lelkészt öltek meg vagy raboltak el.
Iraki keresztyének a népesség kevesebb, mint 1.5%-át alkotják. Radikális muzulmánok ki akarják irtani a keresztyén örökséget, s ezt gyülekezetek leégetésével, emberrablásokkal, erőszakkal és gyilkolással próbálják elérni.
Az Irakot lakó 23 millió ember 97%-a muzulmán. Az író-olvasó férfiak aránya 70%, míg a nőké 45%.

Kína
A kommunista Kínában az üldöztetés elsősorban állami megszorítások, bírságok és bebörtönzések formájában mutatkozik. Korlátozzák a hívők imádatának módjait, a Bibliák számát az országban, a hittétel és evangelizáció lehetőségeit.
Tények: “Imádkoztunk afelől, hogyan vigyük az evangéliumot területünkön kívülre. Hitben, a szokásosnál több anyagot kértem Istentől. Sokan azt mondták ez veszélyes, de erre vezetett a Szent Lélek.”
Hanna testvérnő egy Vasárnapi Iskola vezetője Kína keleti részén, ahol állandó veszélyek közt él, mert Gyerekbibliákat és Vasárnapi Iskolás anyagokat kap és oszt szét a titkos házi gyülekezetekben a faluvidékeken. Hanna testvérnő tudja, hogy munkája miatt letartóztathatják és bebörtönözhetik, de számára fontosabb ennél az, hogy a gyerekek Jézusról tanuljanak.
“Nagyon meglepődtünk, amikor 76 ÚJ vezető állt elénk kérlelve, hogy segítsünk gyülekezeteikben Vasárnapi Iskolákat indítani. Ezek a gyülekezetek Kína faluvidékein vannak. Óriási lehetőség ez most elérni ezeket a gyerekeket. Kérlek, imádkozzatok értünk, és továbbra is küldjetek Bibliákat és anyagokat, amivel felszerelhetjük a földalatti mozgalmi gyülekezeteket.”

Kína tovább törekszik arra, hogy az országban kényszerítse régi vezérelvük betartását, miszerint tilos 18 év alatti gyermekeket vallásos oktatásban részesíteni.
A kommunista államvezetés tiltja Bibliák és egyéb keresztyén nyomtatványok kiadását.
A kínai keresztyének több, mint 90%-a hivatalosan be nem jelentett házi gyülekezetekben imádja Istent, ezért nem is ismerjük az ottani eklézsia méretét. Becslések szerint 60 és 130 millió fő között van a keresztyének száma.
Kína folyamatosan telepíti vissza országukba észak-koreai rabjait, hogy azok biztos büntetést kapjanak, pl. szigorú munkatábor, vallatás, családtagok bebörtönzése és kivégzés.